Bemutató időpontja: 2007. április 14., József Attila Színház

Sose halunk meg

zenés játék 2 részben

Író: Nemes István , Koltai Róbert , Nógrádi Gábor , Dés László

Rendező: Szabó Máté

Színész:

Gyuszi bácsi - Koltai Róbert

Imi - Szabó Kimmel Tamás , Szemenyei János

Anya - Vándor Éva

Apa - Újréti László

Boldi - Háda János

Nusi - Tompos Kátya

Teréz - Fehér Anna

Irma, valamint kendőárus a piacon, valamint nő a lovin - Timkó Eszter

Deutch bácsi - Sztankay István

Deutch néni - Esztergályos Cecília

Pimpi, valamint Priznyák - Juhász György

Rendőr, valamint elhaladó vasutas - Ferencz Bálint

Pucus - Zöld Csaba

Simula, valamint Titkosrendőr,valamint Pap - Sztarenki Pál

Ellenőr, valamint Igazgató - Ömböli Pál

Dönci, a fakanalas, valamint kalauz - Gieler Csaba

Orvos - Láng József

Ancika, valamint Kosaras a piacon - Szabó Éva

Balog II. - Andorai Péter

Évike, valamint lány a piacon - Bárd Noémi Polli

Béla - Maday Gábor

Ica - Szirmai Melinda

További szereplő:

Csontos Mária , Siklós Edina, Kárpát Attila, Eller Gusztáv, Harka Máté, Széchenyi Krisztián, Szentirmai Zsolt, Fosztó András, Cservenák Szilvia, Tekeres Anna, Katona János, Molnár Zsuzsa, Blazsovszky Ákos, Fabó Györgyi, Ploveczky Ede, Cenky Nikoletta, Horváth Henriett, Vidinczei Mónika

Díszlettervező: Antal Csaba

Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida

Koreográfus: Bodor Johanna

Hang: Dés László

Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

Zenei vezető: Gebora György

Rendező munkatársa: Gábor Anna

 

Ismertető:

A nagydumás vállfa árus, a szenvedélyes játékos, a kisember, aki valahogy mindig megél a "legvidámabb barakk" nem éppen legvidámabb körülményei között, és hatalmas életkedvével mindenkit levesz a lábáról, vagy épp megbolondít, megszédít a környezetében. A darab, ahogy a film, egy utazás története. Gyuszi bácsi elviszi egy vidéki vállfaárus kőrútjára kamasz unokaöccsét, Imit, és rengeteg kalandot élnek át együtt. Mire a "Nagy utazás" véget ér, egy másik Imi tér haza. Gyuszi bácsi mellett, szüleitől távol, - mint egy gyorsképző tanfolyamon - a "felnőtt" életről oly sok tapasztalatot szerez, annyi élményt él át, amelyekben máskülönben csak évek hosszú sora alatt lenne része. Az ügető szenvedélyes, izgalmas, de ugyanakkor kemény világáról, a piac színes, nyers, lüktető atmoszférájáról, a nők könnyen kiszámítható, és gyakran mégis érthetetlen, rejtélyes viselkedéséről, az ismeretlen emberek szolidaritásáról, és a rendszer kijátszhatóságáról, ami időnként megmutatja kegyetlenebb arcát is. A történet, és a karakteres figurák - akiket a filmben megismertünk - maradnak, csak a feldolgozás módja változik. Ha egy sikeres filmből színdarab készül, úgy kell megtartani az eredeti mű értékeit, hogy a nézőnek semmilyen hiányérzete ne legyen.